<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>www.gyogynoveny.com &#187; fájdalomcsillapító</title>
	<atom:link href="http://www.gyogynoveny.com/tag/fajdalomcsillapito/feed" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>http://www.gyogynoveny.com</link>
	<description>Gyógynövény</description>
	<lastBuildDate>Thu, 24 Mar 2011 21:15:08 +0000</lastBuildDate>
	<language>en</language>
	<sy:updatePeriod>hourly</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>1</sy:updateFrequency>
	<generator>http://wordpress.org/?v=3.2.1</generator>
		<item>
		<title>Legyezőfű, réti</title>
		<link>http://www.gyogynoveny.com/gyogynovenyek/legyezofu-reti</link>
		<comments>http://www.gyogynoveny.com/gyogynovenyek/legyezofu-reti#comments</comments>
		<pubDate>Wed, 02 Feb 2011 15:37:06 +0000</pubDate>
		<dc:creator>gyógynövények</dc:creator>
				<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[fájdalomcsillapító]]></category>
		<category><![CDATA[lázcsillapító]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.gyogynoveny.com/?p=379</guid>
		<description><![CDATA[Legyezőfű, réti Rózsafélék családja Évelő növény. Patak menti magaskórós társulásokban, láp- és ligeterdőkben, szőrfűgyepekben tenyészik. Gyöktörzse vastag, fásadó. Szára 1,5-2m magas, felálló, egyszerű vagy felső részében elágazó, szögletes és vöröses színű. Levelei egyenetlenül szárnyaltak, a végálló levélke 3-5 karéjú. A levéllemez felül sötétzöld, kopasz, fonákján világoszöld vagy fehér molyhos. A 0,5-1cm átmérőjű, sárgásfehérvirágai illatosak, és [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.gyogynoveny.com/gyogynovenyek/legyezofu-reti/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Fűzfa, fehér</title>
		<link>http://www.gyogynoveny.com/gyogynovenyek/fuzfa-feher</link>
		<comments>http://www.gyogynoveny.com/gyogynovenyek/fuzfa-feher#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 18 Jan 2011 10:47:57 +0000</pubDate>
		<dc:creator>gyógynövények</dc:creator>
				<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[fájdalomcsillapító]]></category>
		<category><![CDATA[gyulladáscsökkentő]]></category>
		<category><![CDATA[lázcsillapító]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.gyogynoveny.com/?p=269</guid>
		<description><![CDATA[Fűzfa, fehér Salix alba Fűzfafélék családja(Salicaceae) Nagytermetű, lombhullató fa. Állományalkotó faj, az ártéri puhafás fűz és nyár ligeterdőkben, de lápokon, bokorfüzesekben is gyakran megtalálható. Igazán csak a nedves talajú helyeken érzi jól magát Magassága 20-25m. Kérge repedezett, bordás. Ágai idősebb korban bókolók, vesszői vörösesek vagy zöldessárgák, simák. Levelei lándzsásak, mindkét végükön jól kihegyezettek, 5-10cm hosszúak, [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.gyogynoveny.com/gyogynovenyek/fuzfa-feher/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Fecskefű, vérehulló</title>
		<link>http://www.gyogynoveny.com/gyogynovenyek/fecskefu-verehullo</link>
		<comments>http://www.gyogynoveny.com/gyogynovenyek/fecskefu-verehullo#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 18 Jan 2011 10:00:20 +0000</pubDate>
		<dc:creator>gyógynövények</dc:creator>
				<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[epehajtó]]></category>
		<category><![CDATA[fájdalomcsillapító]]></category>
		<category><![CDATA[görcsoldó]]></category>
		<category><![CDATA[gyulladáscsökkentő]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.gyogynoveny.com/?p=251</guid>
		<description><![CDATA[Fecskefű, vérehulló Cholidonium majus L. Mákfélék családja (Papaveraceae) Évelő növény. Minden részében erős szagú és narancssárga színű tejnedvet tartalmaz. Gyomtársulásokban, parlagokon, ártéri ligetekben, sziklás erdőkben, szemétdombokon és falak tövében tenyésző gyakori növény, húsos, elágazó gyökeret fejleszt. Szára 30-90 cm magas, felálló és elágazó, erősen szőrözött, levelei 10-30 cm hosszúak, szárnyasan szeldeltek, hasogatottak, durván csipkés élűek, [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.gyogynoveny.com/gyogynovenyek/fecskefu-verehullo/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Hunyor, pirosló</title>
		<link>http://www.gyogynoveny.com/gyogynovenyek/hunyor-piroslo</link>
		<comments>http://www.gyogynoveny.com/gyogynovenyek/hunyor-piroslo#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 18 Jan 2011 09:56:59 +0000</pubDate>
		<dc:creator>gyógynövények</dc:creator>
				<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[fájdalomcsillapító]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.gyogynoveny.com/?p=247</guid>
		<description><![CDATA[Hunyor, pirosló Helleborus purpurascens W. et K. Hunyorfélék családja (Helleboraceae) Évelő növény. Hegy- és dombvidéki faj. Középhegységeinkben honos, és nyirkos, sziklás hegyi erdőkben, bükkösökben, cserjésekben tenyészik. Védett, eszmei értéke 2000 Ft. Sötétbarna gyöktörzse és gyökerei vannak. Tenyeresen szeldelt leveleinek átmérője 15-25cm, a levélszeletek még 2-5 hasábra osztottak, fonákjuk többé-kevésbé szőrös. A 20-30cm-es szárak csúcsán vagy [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.gyogynoveny.com/gyogynovenyek/hunyor-piroslo/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Acsalapu</title>
		<link>http://www.gyogynoveny.com/gyogynovenyek/acsalapu</link>
		<comments>http://www.gyogynoveny.com/gyogynovenyek/acsalapu#comments</comments>
		<pubDate>Tue, 07 Dec 2010 01:00:56 +0000</pubDate>
		<dc:creator>gyógynövények</dc:creator>
				<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[fájdalomcsillapító]]></category>
		<category><![CDATA[görcsoldó]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.gyogynoveny.com/?p=149</guid>
		<description><![CDATA[Acsalapu Petasites hybridus [L.] Gaertn. Fészkesvirágzatúak családja (Asteraceae) Évelő, kétlaki növény. Forrásos, vizenyős helyeken, patakok mentén, helyenként tömegesen nő, az ún. magaskórós növénytársulás jellegzetes faja. Gyöktörzse vaskos, hengeres, helyenként üreges, kívül barna, belül fehéres színű, belőle ujjnyi vastag tarackoló gyökerek fejlődnek. Felálló, kerekded, szíves vállú vagy vese alakú levelei hosszú nyelűek, egyenlőtlenül fogasak, fonákjuk finom [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.gyogynoveny.com/gyogynovenyek/acsalapu/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Jujuba</title>
		<link>http://www.gyogynoveny.com/gyogynovenyek/jujuba</link>
		<comments>http://www.gyogynoveny.com/gyogynovenyek/jujuba#comments</comments>
		<pubDate>Mon, 28 Jun 2010 11:59:33 +0000</pubDate>
		<dc:creator>gyógynövények</dc:creator>
				<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[fájdalomcsillapító]]></category>
		<category><![CDATA[keringést segítő]]></category>
		<category><![CDATA[nyugtató]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.gyogynoveny.com/?p=51</guid>
		<description><![CDATA[Jujuba Zizyphus jujuba Rhamnaceae/Bengefélék családja Egyéb elnevezések: közönséges jujuba, jujubafa, jujubadatolya, kínai datolya Alacsony 6-8 m magas fa, amely a Földközi-tenger egész vidékén elterjedt. Törzsének kérge barna, repedezett ágai tüskések. Csipkés szélű, tojásdad alakú, váltakozó állású levelei és sárga, rövid bogernyőben csoportosuló virágai vannak. Kőmagvú termésének a jujubának a húsa egyetlen nagy magot vesz körbe. [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.gyogynoveny.com/gyogynovenyek/jujuba/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Ginzeng</title>
		<link>http://www.gyogynoveny.com/gyogynovenyek/ginzeng</link>
		<comments>http://www.gyogynoveny.com/gyogynovenyek/ginzeng#comments</comments>
		<pubDate>Mon, 28 Jun 2010 11:27:33 +0000</pubDate>
		<dc:creator>gyógynövények</dc:creator>
				<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[fájdalomcsillapító]]></category>
		<category><![CDATA[hormonális problémákat kezelő]]></category>
		<category><![CDATA[keringést segítő]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.gyogynoveny.com/?p=43</guid>
		<description><![CDATA[Ginzeng Panax ginseng A kínaiak évezredek óta használják a ginzeng gyökér jótékony hatását. Némelyik gyökérnek az alakja ember alakra emlékeztet, így a kínaiak &#8220;embergyökérnek&#8221;, jensen-nek is nevezik. De csodagyökérnek is hívják, mert kínaiak szerint az ember ezerféle baját tudja orvosolni, szinte mindenre jó. A Koreai-félsziget és Kína magashegyi vidékeiről származik, ritkán vadon is megtalálható. A [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.gyogynoveny.com/gyogynovenyek/ginzeng/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
		<item>
		<title>Csilipaprika</title>
		<link>http://www.gyogynoveny.com/gyogynovenyek/csilipaprika</link>
		<comments>http://www.gyogynoveny.com/gyogynovenyek/csilipaprika#comments</comments>
		<pubDate>Mon, 28 Jun 2010 10:10:27 +0000</pubDate>
		<dc:creator>gyógynövények</dc:creator>
				<category><![CDATA[gyógynövények]]></category>
		<category><![CDATA[fájdalomcsillapító]]></category>
		<category><![CDATA[gyulladáscsökkentő]]></category>
		<category><![CDATA[keringést segítő]]></category>

		<guid isPermaLink="false">http://www.gyogynoveny.com/?p=35</guid>
		<description><![CDATA[Csilipaprika Capsicum frutescens (C. annuum) Solanaceae/Burgonyafélék családja A trópusi Amerikában őshonos. Ma már mérsékelt éghajlaton is termesztik. Kicsiny, 70cm-nél nem magasabb, évelő félcserje. Zöld szárán, törékeny ágain, ovális, fogazott levelek ülnek. Termése, a paprika hosszúkás, felfújt bogyótermés, amelynek néhány termesztett változata 50cm hosszú is lehet. Kezdetben zöld, majd érett állapotában, sárga vagy élénkpiros lesz. Az [...]]]></description>
		<wfw:commentRss>http://www.gyogynoveny.com/gyogynovenyek/csilipaprika/feed</wfw:commentRss>
		<slash:comments>0</slash:comments>
		</item>
	</channel>
</rss>

