www.gyogynoveny.com

Citromverbéna Aloysia triphylla (Lippia citriodora) Verbenaceae/Verbénafélék családja Egyéb elnevezései: háromlevelű citromverbéna, puncskóró Dél-Amerikából származó, évelő cserje, amely elérheti az 1,5 m-es magasságot. Levelei hosszan elnyúlnak és hármas (innen ered a latin név: triphylla), négyes örvöket alkotnak. Apró, ibolyakék vagy fehér virágai fürtökbe rendeződnek. A termése csonthéjas. A leveleket hasznosítják. A növény flavonoidokat (különleges flavonokat) és [...]

Citromfű Melissa officinalis Lamiaceae/Ajakosok családja Egyéb elnevezései: kerti méhfű, mézfű, méregnyomófű, citromszagú melissza A lágyszárú, évelő citromfű Európa déli területein vadon terem. Felálló, gyapjas, 60-70 cm magas szára bokrosan elágazó. Átellenesen elhelyezkedő, tojásdad alakú, fűrészes szélű leveleinek erezete kidomborodik. Fehér vagy rózsaszínű virágai a levelek hónaljában álörvökben helyezkednek el. Apró, barna makkocska termése van. A [...]

Boldófa Peumus boldus Monimiaceae/Ausztrálbabér-félék családja Chilében őshonos, alacsony fatermetű cserje, amelyet Olaszországban és Észak-Afrikában, például Marokkóban is termesztenek, ahol már teljesen meghonosodott. 4-5 m magasra is megnőhet, szürkés-zöld, érdes, szívós de törékeny levelei jellegzetes illatot árasztanak. Sárgásfehér virágai a hajtások végén bogernyőbe csoportosulnak. Apró, csonthéjas termése fekete. Gyógyhatása: A boldófa elősegíti az epekiválasztást. Kimutatták a [...]

Articsóka Cynara scolymus Asteraceae/Fészekvirágzatúak családja Egyéb elnevezése: kerti articsóka Mediterrán tájakon őshonos, évelő, lágy szárú növény, 1,5m magasra is megnőhet. Szinte egész Nyugat-Európában zöldségként termesztik. Egyenes, húsos, barázdált szárán erősen tagolt, nagy, hamuzöld színű leveleket találunk, amelyeknek fonákja fehéres és pelyhes. A virágzatok fészekpikkelyeinek húsos tövét fogyasztják. A levelét hasznosítják, amely keserű aromás anyagot, cinarint [...]

Szentjánoskenyérfa Ceratonia siliqua Caesalpiniaceae/Lepényfafélék családja Egyéb elnevezések: szentjánoskenyér, Püthagorasz babja, Keresztelő Szent János kenyere, Jánoskenyérfa A mediterrán térségben élő, nagytermetű fa a 20 m-es magasságot is elérheti. Összetett levelei 6-10 kemény tapintású levélkéből állnak. Virágai kicsik, vöröses színűek és sziromtalanok. Hüvelytermése (a szentjánoskenyér) 8-12 magot zár magába, amelyek a termésfal húsos részébe ágyazódnak. A termést [...]

Fehér tündérrózsa – sárga vízitök Tündérrózsafélék (Nymphaeaceae) Más nevei: bubojka, vízi fehérnimfa, vízitök, liliomrózsa, vízileány (Nymphaea álba). E vízinövényeknek föld alatti gyökérzetük, víz alatti száruk és lebegő levelei vannak. Első levelei háromszögűek, nyilasak; a víz színén úszó, hosszúnyelű, fejlett levelei 1—3 dm átmérőjűek, kerekdedek és bőrnemüek. A csésze négylevelű, szirma fehér, húsos, a külsők hosszabbak, [...]

Arab kávé Coffea arabica Rubiaceae/Buzérfélék családja Egyéb elnevezései: kávécserje, kávéfa Etiópiában őshonos, de több trópusi területen maghonosították. Az akár 10m magasra is megnövő cserjének 10-15 cm hosszú, bőrszerű levelei vannak. A levelek hónaljában kávé- és jázminillatú fehér virágok nyílnak. Zöld, éretten piros csonthéjas termése van, belsejében két babalakú maggal. A Coffea arabica, a C. canephora [...]

Ánizs Pimpinella ansium Apiaceae/ Ernyősök családja Egyéb elnevezései: ánizsmag, illatos ánizs, közönséges ánizs, bécsi kömény A Közel-Keleten őshonos egynyári, lágyszárú növény. Elsősorban a mediterrán vidékeken termesztik. Felálló szárán elhelyezkedő alsó levelei kerekdedek ép szélűek és szeldeltek, a felsők sallangosak. Fehér virágaiból apró, zöldesszürke ikerkaszattermés képződik, amelyek illata kellemes, íze bársonyosan édes. A termést hasznosítják, amelyet [...]

Álombogyó Withania somnifera Solanaceae/Burgonyafélék családja A trópusi Indiában őshonos álombogyó-bokor az 1,20 m magasságot is elérheti. Ágait szürkés szőr borítja, a levelei megnyúlt tojásdad alakúak. Forrt szirmú, kissé lekerekített cimpájú, zöldessárga virágai négyes-hatos csoportot alkotnak. Apró termése vörös, fényes bogyó. A gyökerét hasznosítják, amelyet ősszel gyűjtenek be, majd megszárítják, aprítják és főzetként, porkapszulaként vagy tinktúra [...]